Adományozás és háború: nem lankad a magyarok jótékonykodása
Az ukrajnai háború kitörésekor és a menekülthullám kezdetekor voltak ugyan kilengések, de az elmúlt fél évben összességében nem csökkent az adományozói hajlandóság a hazai lakosság körében – legalábbis ezt mutatják a Magyar Fundraising Akadémia (MFA) által vizsgált civil szervezetek adatai. A vállalati adományozók köréből negatív előrejelzések érkeztek, ugyanakkor egyelőre ott sem látszik az adományok csökkenése.
Hat hónap telt el a szomszédunkban zajló háború kezdete óta. Az MFA több hazai civil szervezet körében vizsgálta az elmúlt fél év adománygyűjtő kampányainak adatait, tanulságait. A szervezetek között van olyan, amelyik közvetlenül részt vesz az Ukrajnából érkező menekültek segítésében, de a többségük teljesen más területen tevékenykedik. Ami közös bennük: a szervezetek mindegyike rendszeresen, évente több alkalommal gyűjt adományokat a lakosság körében, az egyes adományozókat személyesen megszólítva, adatvezérelt kampányokon keresztül áll közvetlen kapcsolatban velük, így eredményeik alakulása pontosan mérhető.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, a Johannita Segítő Szolgálat, a Madárkórház Alapítvány, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat és más, az adománygyűjtés terén aktív karitatív szervezetek kampányadatainak összevetése azt mutatja, hogy a háború február 24-i kitörése után némi megtorpanás volt tapasztalható az adományozói hajlandóság terén általában, utána azonban emelkedő adatok látszanak. „Érdemben nem csökkent, sőt, enyhén még emelkedett is az adományozói kedv” – kommentálja a kutatást Miha Tamás, a civil szervezeti edukációval, tudásátadással foglalkozó MFA vezetője. „Az átlag adományok összege nem csökkent az elmúlt hat hónapban, a kampányok válaszadási és megtérülési mutatói jónak mondhatók.”
Mindez a szakember szerint arra enged következtetni, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetekor, a nagy számú menekült megjelenése és a társadalomban megindult széleskörű, civil segítségnyújtás lekötötte az adományozásra fogékony emberek figyelmét és erőforrásait. Azonnali és közvetlen segítségre volt szükség, és azoknál a szervezeteknél volt emelkedés, amelyek gyorsan reagáltak a menekülthullámra és a támogatóikat is mozgósítani tudták.
„Márciusban alacsonyabb adományozási hajlandóságot vártunk a nem-menekültsegítő szervezeteknél és ez nagyjából be is igazolódott.Több hónap távlatában azonban látszik, hogy azok körében, akik egy vagy több civil szervezet rendszeres adományozói, nem csökkent az elköteleződés mértéke. Mellettük pedig rendre új támogatók is megjelennek” – mondja Miha Tamás. A szakember hozzáteszi, hogy hasonló tapasztalatokat hozott a COVID időszak is, némi hullámvölgy után összességében az sem okozott visszaesést a vizsgált szervezetek adománygyűjtési adataiban.
Lényeges ugyanakkor, hogy a kilengéseket azok a szervezetek tudják jobban kezelni, amelyek saját, stabil adományozói közösségük kiépítésén és megtartásán dolgoznak.
Kriván Gergely főorvos, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke is a támogatói közösség megtartását hangsúlyozza. „Több éves tapasztalatok alapján azt tudom mondani, hogy az adományozás dinamikája változik ugyan, de hosszú távon jók a számaink, nem mutatnak nagy kilengéseket. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy elkötelezett támogatói kört építettünk, akikkel folyamatos a kapcsolatunk. Ismerik, követik a szervezetünk munkáját és ez alapján rendszeresítik az adományaikat.”
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) a menekülthullám kezdetekor az adományok csökkenését tapasztalta. „Az érkező menekültek megsegítése az egész társadalmat megmozgató ügy volt” – kommentál Kónya Zoltán, az OMSZA elnöke. „Minthogy nekünk nagyon széles a támogatói bázisunk, március-áprilisban a figyelem irányának hirtelen megváltozását is érzékeltük. Utána azonban kezdett visszaállni a korábbi helyzet, az adományozóink nem felejtettek el bennünket, az elköteleződésük megmaradt.”
Az elhúzódó háború és az azt kísérő gazdasági bizonytalanság, instabilitás hatása hosszabb távon mutatkozik meg, és ha az adományozási kedvet kevésbé érinti is, az adományozók lehetőségeit várhatóan érinteni fogja. „Lényeges ezen kívül az is, hogy a mostani vizsgálatunkban még nincs benne az emelkedő energiaárak, rezsiköltségek hatása” – magyarázza Miha Tamás. „Arra csak később kapunk választ, hogy ez milyen módon hat ki majd a civil szervezeti adományozásra.”
Az MFA vizsgálata kiterjedt a vállalati adományozás bizonyos területeire is. Tavasszal ott is volt megtorpanás a támogatásokban, a szóbeli visszajelzések pedig azt vetítették előre, hogy a cégek visszafogják az adományozói aktivitásukat. Érdekes módon azonban, a háború kezdete óta eltelt félév számai nem jeleznek visszaesést.
