Folytatódott a 2021-ben tapasztalt növekedés, idén 428 millió forinttal nőtt a civileknek felajánlott 1% összege. A felajánlók száma ugyanakkor nem várt módon megcsappant: a tavalyinál 13%-kal kevesebben rendelkeztek a civilek javára. Az MFA évadértékelő workshopján szakértőkkel elemeztük az idei SZJA 1% szezon eredményeit, tanulságait.

A reálbérek emelkedésének köszönhetően idén 4%-kal bővült a magyar civilek adó 1% forrása, azonban a felajánlók számának nagymértékű csökkenése korántsem ad okot az örömre. Az 1% felajánlás továbbra is a civil szervezetek egyik legfontosabb bevételi forrása Magyarországon, sok szervezet léte múlik azon, hogy a magánszemélyek rendelkeznek-e az adójuk 1%-ról.

Hová tűnt 200 ezer felajánló?

A Magyar Fundraising Akadémia elemzői szerint a jelentős visszaesés egyik oka az lehet, hogy az év eleji visszadó okán a családosok jó része nem rendelkezett az 1%-ról. Tévesen azt hihették, nem is érdemes foglalkozniuk az 1%-kal, esetükben nem él a lehetőség, pedig ezt az összeget civil- és egyházi szervezetek megkapják, azt ugyanis költségvetési támogatásként visszapótolja az állam.

Az elemzések során arra is fény derült, hogy míg korábban a magánszemélyek egy időben foglalkoztak a bevallási tervezet elfogadásával és a rendelkező nyilatkozat kitöltésével, addig rácáfolva a több évtizedes gyakorlatra, idén először jelentősen elvált egymástól a két tevékenység. Sokan márciusban jóváhagyták az adóbevallásukat, ám a későbbi hónapokban már feltehetően megfeledkeztek a rendelkező nyilatkozatuk kitöltéséről.

És hová tűnt néhány nagy szervezet?

Az idei év egyik váratlan fordulata, hogy számos, korábban kimagasló bevételhez jutó szervezet – köztük a Gyermekrák Alapítvány, a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány – esetében a felajánlási időszak lezárultát követően vizsgálatot indított a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) azok működésének átláthatóságát és forrásaik jogszerű felhasználását illetően. Esetükben az 1% összegének kiutalását emiatt a NAV felfüggesztette.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy általánosságban milyen okok miatt eshet el egy szervezet az 1% felajánlásoktól? Előre ismert ok például, ha az adóhatóság hivatalból törli a regisztrációt, vagy a szervezet maga dönt úgy, hogy nem kíván a felajánlható körben maradni. De arra is akad példa, hogy jogutódlás nélkül megszűnik egy szervezet. A másik ismert ok a kizárás, ami történhet azért, mert a civil szervezet nem a valóságnak megfelelően, vagy az arányok betartásával számol el a befolyt összegekről. De szankció érheti a civil szervezetet akkor is, ha köztartozása van, vagy nem közcélra használja az adó 1% bevételét.

Kik az idei év nyertesei?

A háborús krízis és a menekültválság az adó 1% felajánlók körében is éreztették hatásukat. A rászorultság, az érintettség, a segítség szükségének kézzelfoghatósága kihatott az adófizetői döntésekre: jóval nagyobb mértékben rendelkeztek a karitatív szervezetek javára. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (29 millió Ft) és a Magyar Református Szeretetszolgálat (7 millió Ft) tripla annyi bevételt könyvelhetett el, mint a tavalyi rendelkező évben, de kiemelkedő a menekültválság enyhítésében fontos szerepet játszó Bike Maffia Egyesület eredménye is: idén négyszeresére, 25 millió forintra nőtt a bevételük.

Az idei rendelkező év egyik fő tanulsága az, hogy mivel az egy szervezetre jutó átlagos felajánlók száma is csökkent, jobban „meg kellett dolgozni” egy felajánlóért. Ebben az évben 59 helyett átlagosan 50 felajánló jutott egy szervezetre.

Változások a TOP 50-es listában

A workshop visszatérő témája a Top 50-es lista alakulása. Elmondható, hogy az élmezőnyt továbbra is a nagy szervezetek uralják, köztük első helyen az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, annak ellenére, hogy bevétele most 14 százalékkal 266 millióra csökken. Ennek oka a szakértők szerint az, hogy idén már nem érződött a COVID hatása, a járványügyi helyzet már nem hozott extra bevételt a szervezet számára. Ezzel egyidőben a háborús válság kevésbé kedvezett a szervezetnek.

Új színfoltja az élmezőnynek a Kutyákkal az Életért Alapítvány, ez a szervezet évről évre tudatosan építi támogatói bázisát, és az idei online 1% kampánystratégiájával 35%-kal 22,8 millió forintra nőtt a bevételük. Szintet ugrott a Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány is, akik idén sikerrel átlépték a 100 millió forintos határt.

Az idei évben kiemelkedően fontos üggyé váltak a magáncélú alapítványi gyűjtések. Ezek közül a 317. helyről a 24. helyre tört a Galó Tamás Dominik Gyógyulásáért Alapítvány, 3,5 millió forintról 37 millió forintra ugrott az adó 1% bevétele. Sikerük titka az egyértelmű, erős üzenet: a cél az SMA-s kisfiú gyógyulása, az érzelmi telítettség pedig folyamatosan érzékelhető volt a kampány során.

Érdekesség, hogy a gyermekegészségügyi szervezetek száma 21-ről 16-ra csökkent, és a korábban említett elbírálási folyamatok miatt öt nagy szervezet is kiesett a TOP 50-es listából.

Adományozói adatbázis – a siker kulcsa

Az adó 1% felajánlások elemzése során visszatérő momentum az úgynevezett másodlagos hatás szerepe: a biztos adományozói adatbázisra nem csak a kampányidőszakon kívül számíthatunk, sőt! Megfelelő mozgósítással az 1% felajánlásban is érdekeltté tehetjük támogatóinkat. Az adományozói adatbázis jótékony hatásának kiemelkedő példája a Neo Magyar Segítőkutya Egyesület: míg 2020-ban 351 rendelkezésből mindössze 2,2 millió forint értékben részesült adó 1% felajánlásban, addig ebben az évben már 1400 felajánlótól összesen 10,5 millió forintot gyűjtött- mindez a kitartó és tudatos adatbázis építésnek köszönhetően.